Behívás-Gyere ide !

Napi feladat, rendszeres sétát igényel.

De én nem merem elengedni, hangzik a válasz legtöbbször.
Pedig muszáj!!
E-nélkül nem tudja megtanulni, hogy hívásra is hozzánk jöjjön. A városban a legeslegfontosabb a biztos behívás, bárhol, bármikor, bárhonnan, hiszen sok veszély leselkedik, autók és idegen kutyák formájában. Ezért a pici kutyával ezt hangsúlyosan gyakoroljuk.
Vidéken meg azért, mert elcsatangolhat erdőn, mezőn, ahol meg a vadőr leselkedik és lőheti ki a kutyát.

Amikor bizonytalanok vagyunk: 

Válasszunk a behívás tanulásához, olyan időszakot, amikor nincs körülöttünk semmilyen zavaró tényező.
Tágas terület, forgalomtól távol, bekerített kutyafuttató a legjobb hely a gyakorláshoz. Elengedjük játszani, majd egy kis idő múlva hívjuk magunkhoz. Nem egy perc múlva, nem öt perc múlva!

Hagyjuk a kutyát szimatolni, hagyjuk, hogy felmérje a terepet, megismerkedjen a környezettel!

Amikor ránk néz, mondjuk a nevét, adjunk egy hívó jelet neki. Majd  a pici kutya még meglévő követési ösztönét kihasználva, kedves szóval hívjuk, csalogatjuk magunk felé. Ha, vonakodna, ne felé menjünk, picit forduljunk el, tegyünk, úgy mintha magára hagynánk. Lelkesen szaladni fog utánunk. Amikor hozzánk ér, kezdetben guggoljunk le, dicsérjük, finom falattal jutalmazzuk.

Lásd az alábbi videót ! Ezt a technikát alkalmaztuk az óvodában is. Mivel sok a kutya, sok az elvonó inger, hagytunk időt a játékra, nem hívtuk el szinte azonnal amikor elengedtük őket.

   

Ez a videó szemlélteti, hogy a falka követési ösztöne működik. Ahova a többség megy, ösztönösen, hívás nélkül is megy mindenki. 

Nem mindegyik kutya indul azonnal, mert lekötik a szagok vagy más inger tereli el a figyelmét. Más inger lehet egy másik kutya, aki játékra hívja, vagy csak egyszerűen besétál a kutya látóterébe valaki, vagy hall egy hangot, ami jobban érdekli. 

Akkor nem kiabálunk folyamatosan, nem mondogatjuk a kutya nevét, hanem közelebb megyünk a kutyához, elérjük, hogy ránk figyeljen! Legegyszerűbb az orrán, azaz a szaglásán keresztül elérni ezt a figyelmet. Kezünkben a jutalomfalat, lehajolunk , az orra előtt elhúzzuk, és amikor rákattan a kutya, csalogatjuk kedves szóval, biztatva.  Ha már két lépést tesz felénk, kapja a falatot, de ott a másik falat és csalogatjuk tovább!
Amikor a kutya figyelme már teljesen rajtunk van, gyors tempóban haladunk, elfordulhatunk és csak egy nagyobb távolság megtétele után adjuk a falatot. A falat természetes étel, aminek csábító illata van! Virsli, sajt, hús… A táp, a száraz keksz nem mindig elég motiváció!

Fontos! MINDENKI haladjon! Amikor a kutya két, vagy több családtaggal érkezik, a többi családtagnak is haladni kell a „falkával”! Hiszen a követési ösztön akkor kapcsol be, ha azt észleli, egyedül marad! Az önálló, magabiztos kutyák nem esnek kétségbe hamar ezért náluk több idő is eltelik, amíg a falka után indulnak.

DE INDULNI FOGNAK, ha nem aggodalmaskodunk és nem  mindenáron a saját akaratunkat akarjuk rákényszeríteni a kutyára! Hiba azt gondolni, hogy pont úgy működik, mint egy ember, vagy egy gyerek. Nem szóra működik a kutya , de egy őt ért ingerre reagál ösztönösen. Ebből kiindulva lehet egy sor dolgot megtanítani neki, ami után esélyünk van arra, hogy szóra is megcsinálja ugyan azt !



Egy biztos behívással, bárhol elengedhető és nem kell izgulni, hogy elcsatangol. ( 2011.)

Nincsenek megjegyzések: