Választok magamnak kutyát

Kinek milyen kutya való, lehet e tudatosan választani? Mondhatnám, hogy fogalmam sincs, de ez nem így van. 
Én is, mint bárki más, aki egynél több kutyát nevelt, tenyésztésbe kezdett, túl van azon az időszakán, amikor mindegy milyen a kutya, olyannak szereti amilyen. Az első kutyánkhoz érzelmileg olyan erősen kötődtem, hogy elképzelni se tudtam, hogy "cserben hagyjam" és az eladás gondolatát támogassam!  Még sok évig így volt, de aztán a tenyésztés miatt, változtatnom kellett az érzelmi megközelítés módomon! 

Meg kellett tanulni, hogy a kölykökkel ne alakítsak ki erős, szoros kötődést, mert bizony el kell válni tőlük. Ez nem jelenti azt, hogy nem törekszem sokat lenni a kölykökkel, pusztán nem adok nevet nekik, nem ruházom fel személyiségjegyekkel őket. Egy státuszban vannak, kedves, szeretni való kiskutyák. 
Ebből a státuszból az a kutya lép feljebb,akit kiválasztok, saját kutyának. Bizony neve, lesz személyisége lesz, aztán hamarosan az én kutyám! Ma már pontosan tudom, milyen kutyát szeretnék, nekem milyen való. Jó néhány éve tudatosan választok, de ez nem mindig volt így.

Sok éve kutyát tenyésztek, kölyköket adok el, sok érdeklődővel, rottweilert vásárolni szándékozóval beszélek. Mindenki előbb utóbb megfogalmazza, milyen kutyát szeretne. 
Aki a rottweiler mellett dönt, az a fajtaleírás alapján, vagy egyéb más élmény alapján keresgéli a kutyát. Már, ha keresgéli, de azt hiszem az a ritkább. 

Régen hirdetés vagy a kiállításon látottak alapján választottak a vevők. Sok éve megváltozott ez a szokás, nálunk például ajánlásra vagy a honlap alapján érdeklődnek. Az első szűrő, hogy, mint vevő szóba jöhet-e, a személyes beszélgetés. Ekkor van lehetőség elmondani, hogy ki miért szeretne rottweilert, mi az elképzelése a nevelésről, a kutyatartásról. 

Mi mesélünk a rottweilerről, a saját kutyáinkról, tapasztalatainkról.  Felvázoljuk az előnyöket, a buktatókat. Elmondjuk, hogy mit kell betartani, hogyan kell nevelni, hogyan kell szocializálni, iskolába, hordani, ha speciális cél is van vele, mennyi mindennel számolni kell. (vizsga, kiállítás, tenyész szemle, tenyésztés, mind időt és felkészültséget igényel) Amikor kölcsönösen úgy ítéljük meg, hogy meg van a bizalom, megközelítően egyezik az elképzelésünk a kutyatartásról, a rottweilerről, szóba jöhet, mint vevő. 

Aztán amikor tényleg vevő lesz, hosszú kapcsolatunk alakul ki, az első évben biztosan. Mindenben segítünk, (ha kéri), hogy a kiskutyáinknak és majdan a felnőtt kutyának, jó élete lehessen. Hiszen a gazdi akkor lesz elégedett, ha pont azt a kutyát kapja, amire vágyott, amire esetleg éveket várt. Persze van, hogy nem kéri, akkor nem erőltetjük a kapcsolatot. A kölyök úti csomagjában ott az írásos összefoglaló, mit ajánlunk.
A hosszú évek alatt, volt olyan vevőnk, aki törékeny, csendes, határozatlan típusú lány volt, ránézésre, ezért nem voltunk meggyőződve róla, hogy egy kan kutya neki való. . Felvázoltuk az esélyeit, javasoltunk egy szukát, de nem, ő eltökélt szándékkal kitartott, a kan kutya mellett. Nem lehetett lebeszélni a rottweilerről sem, mert egy ismerőse kutyája olyan mély benyomást tett rá. Igaza volt. Remek rottweileres gazdi vált belőle. 
Mindent megtanult, hosszú barátság alakult ki a kutyaiskolás évek alatt közöttünk.  Időnként, esett- kelt, amikor Artúr megindult, de megtanulta! Nagyon jól megtanulta!

Sok éve képviselem, hogy a felelős állattartás, nem a sajnálaton és a nehézségek elkendőzésén alapul. Igenis, komoly döntésnek kell lenni, ha egy kutyát hazaviszel! Nem az én döntésemnek, hogy mindenféleképpen "rád sózzak " egy kutyát inkább a tiednek, hogy mindent megteszel és mindent megtanulsz, ami szükséges ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, jól nevelt ebed legyen, aki örömet okoz, nem bosszúságod forrása. 
Az első hónapok, tulajdonképpen az első másfél év "húzós" akkor apait-anyait bele kell adni ám utána sok sok év, ami élmény, egy "jó" rottweilerrel.
Kinek mi a "jó" - ez változó. A nálunk születő almokban csak árnyalatnyi különbségek vannak ,  mert az alapértékekre mindig nagy hangsúlyt fektettünk.

Megfogalmaztam ezt már többször és több formában, íme, az egyik változata: "Jó" rottweiler  


Nincsenek megjegyzések: